Kategória: Rendezvény

A Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület a Könyvtárba a legjobbakkal! programsorozatának kapcsán Térey János debreceni születésű költő, író, drámaíró, műfordító. Több tucatnyi verseskötet, novellakötet, filmforgatókönyv, verses regény, és dráma szerzője és számos dráma fordítója látogat könyvtárunkba.
Rengeteg díj kitüntetettje: többek között József Attila-díj, az Év Könyve díj, a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje és Babérkoszorú Díja, Székely Bicskarend. 2011-ben Jeremiás, avagy Isten hidege című műve lett az év legjobb új magyar drámája a színikritikusok szerint.

Bagi Zoltán Péter: „Teljesen átlagos helyen, teljesen átlagos családban születtem. Egy Debrecen melletti kisvárosban, Balmazújvárosban (Soós Imre filmszínész vagy például Veres Péter köthető ide) éltem 18 éves koromig. Az itteni Veres Péter Gimnáziumba jártam, ami nem volt túlzottan erős, amit a nyelvek terén kicsit meg is sínylettem. Viszont így volt időm olvasni a városi könyvtárban, ami már akkor is egy példaértékűen fejlesztett intézmény volt. Nagyon sokat olvastam, és nemcsak történelmi könyveket, hanem leginkább szépirodalmat.”

„Szeresd a hazát!…
Két erő tart felül a sokaságon: ítélet és akarat ereje…. Tapasztalás, tanulás, figyelem és gondolkozás: négy eszköz, minek szorgalmas használata által az ítélet napról napra erősödik… Elszórt magvakból apródonként csírázik és nő fel a kor, mely változásokat hoz magával.”

A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát. Idén
Erdélyi Márta, Sesztina Jenő-díjas versmondó műsorával emlékezünk meg a napról.

Részletek Lengyel Menyhért Életem könyve című könyvéből „Az élethez fantázia kell. Azt hiszem, többé-kevésbé mindenki azt kapja meg, amit elképzel, még ha képzelete látszólag oly vakmerő is, hogy nem mer róla beszélni. Az az érzésem, hogy előbb-utóbb oda ér el az ember, ahova merész álmaiban fantáziálta. Valamennyi úgynevezett karriernek ez a titka. Hogy az út milyen akadályokon vezet keresztül, s hogy a beteljesülés egyúttal a boldogságot jelenti-e, az más kérdés. Lehet, hogy nem. Lehet, hogy a küzdelem, amibe a fantázia ragadta az embert, felőrli idegeit. Az embereket a körülmények, amik közé kerülnek, többé-kevésbé szerencsétlenné teszik, és hogy belső világuk, ami mégis a legfontosabb, nem megy-e veszendőbe, az már a szerencsés vagy balsikerű alakulásokon múlik.