Rólunk

Városunkban 1954 óta hivatalosan működik a könyvtár, s ez idő alatt sok-sok változáson ment át. Egyben azonban nem változott: a balmazújvárosi embereket igyekezett és igyekszik ma is szolgálni.
Balmazújvároson igen nagy múltja van a könyv iránti szeretetnek, hiszen jóval a könyvtárak létrejötte előtt működtek már olvasókörök, egyletek.
„...1869. október 8.-án alakult meg a Balmazújvárosi Polgári Olvasókör. ...A kör tagjainak rendelkezésére jól felszerelt könyvtár, olvasóterem állt A Magyar Minerva szerint állományát Bessenyei József községi segéd-jegyző és a feloszlott kaszinó adományaiból gyarapították. Állománya "1900-ban 507 kötet.”
,,...1895.szeptember 8.-án alakult meg az Alsó-utcai Függetlenségi és 48-as Népkör, amely az úgynevezett „alsóvégi" gazdák olvasóköre volt.
...Könyvtáráról a Magyar Minerva IV. kötete (Bp. 1912) a következőket írta: állománya 426 mű, 618 kötet,... 1909-ben 160 olvasó 1920 kötetet kölcsönzött ki. Könyvtáros: Dobi István”
 „...a Földművelő Egyletben az agrárproletárok saját könyveket és lapokat kaptak kézhez. Nem csoda, hogy 1903-ban a Múzeumok és Könyvbarát¬ok Országos Tanácsa által alapított úgynevezett népkönyvtár nem volt vonzó számukra. Az amit Veres Péter a balmazújvárosi népkönyvtár ál¬lományáról ír, jellemző más könyvtárakra is: ..Községünk könyvtárában, amelyet átböngésztem, csupa ócskaságot, a Jámbor népnek" való dilet¬táns irodalmat és valláserkölcsi gezemicét találtam"... A Magyar Minerva szerint állománya. 599 mű 678 kötet, mely a községházán volt elhelyezve...”
„1905-ben a korábbi évek sztrájkjai, országos megmozdulásai következ¬tében a körök alakítása újabb lendületet vett a községben. Ebben az évben szerveződött az Olvasó Népkör és a Kossuth Kör.”

  Munkatársaink
  Névadóink
  Részlegek
Bár egy szervezeti egység, de a könyvtár alapvetően két fő részre tagolódik. A felnőtt könyvtárra és a gyermekkönyvtárra.
 
  Könyvtártörténet
1952 határkő, mert a felszabadulás után a településen ekkor alapítottak fiókkönyvtárat. (Könyvtári Minerva közlése) Helyéről, állományáról sajnos nem találni adatot... Feltehetően az ipartestületben (Árpád u. 6-8.) hozták létre. Az 1953. január 26-i jegyzőkönyvből pedig megtudhatjuk, hogy az állományt felülvizsgálták és egy kötetet kivontak. Ezzel, szemben a Könyvtár működési szabályzatában az áll, hogy az alapítás éve 1954. Feltételezések szerint ez az adat úgy kerülhetett a dokumentumba, hogy 1955-ben Réthelyi fiókkönyvtárat működtettek. így a már meglévőt, az 1952-ben alapítottat „nevezték ki" önállónak. Ennek értelmében számoljuk innen kezdetünket. Azonban ez nem lehetett új létesítmény, induló év, mert továbbra is a Megyei Könyvtárból kapták a könyveket és 1956-ban is még fiókkönyvtárként szerepeltek
 
  Képtár
  Állomány
A könyvtár állományalakítási - gyarapítási ill. apasztási - gyakorlatát a feladatköre határozza meg. A Lengyel Menyhért Városi Könyvtár esetében a feladatkört az alábbi tényezők jelölik ki:
  • a kiszolgált közösség gazdasági, demográfiai, szociális, etnikai sajátosságai,
  • a település kulturális arculata,
  • az idegenforgalom,
  • az EU integráció,
  • az országos könyvtári rendszerben betöltött funkciói,
  • a kistérségi feladatok.
A könyvtárnak aktívan hozzá kell járulnia a helyben működő vállalkozások szakirodalommal való ellátásához, valamint a gyorstájékoztatáshoz, hiszen szempontjukból ma a leglényegesebb a naprakész üzleti, céges, banki, szakmai stb. információk beszerzése.
A munkanélküliek és álláskeresők magas száma indokolja, hogy az intézménynek fel kell vállalnia a foglalkoztatást elősegítő, az életvitelt megkönnyítő dokumentumok állományába integrálását is.