Könyvtártörténet

Balmazújvároson 1954 óta működik hivatalosan közkönyvtár, – amit az akkori Községi Tanács alapított -, de az olvasás, a könyv iránti érdeklődést mutatja, hogy a településen már 1895-től éltek a különböző közösségi helyek Olvasókörök formájában.
Név szerint:

  • Alsó-utcai Függetlenségi és 48-as Népkör, mely az „alsóvégi” gazdák olvasóköre volt.
  • Az Olvasó Népkör és a Kossuth Kör alakult 1905-ben.
  • Földművelő Egylet a szegényparasztságot fogta össze, könyvtárosa Veres Péter volt
  • Iparos Kör, az Ipartestületben működött.
  • Polgári Kör , 500 kötetes állománnyal
  • Iskolákban ifjúsági és tanítói könyvtárak működtek, a Központi Iskola ( Református Elemi Iskola) tanítóinak a könyvtárosa Dr Varga Antal volt.

Az olvasókörökön kívül a Községházán is működött egy a Múzeumok és Könyvbarátok Országos Tanácsa által alapított úgynevezett népkönyvtár 678 kötettel. A könyvtári feladatokat a mindenkori törvénybíró látta el.
A Hajdú-Bihar Megyei Könyvtár 1952-ben alapított Balmazújvároson fiókkönyvtárat. Később az egyik fiókkönyvtárból nőtte ki magát az önálló Községi Könyvtár, melynek alapítási éve 1954. Ebből az időszakból már írásos adatok is találhatók, miszerint a könyvtár még szakképzetlen részmunkaidős személyzettel, 2 helyiségben működött. 851 kötetes állományát 3 db. szekrényben tartották. 
A következő évektől már főfoglalkozású, szakképzettséghez kötött alkalmazott látta el a feladatokat és a könyvtár bekapcsolódott a község kulturális életébe.

1957-től új épületbe, a volt Semsey kastélyba költözött a könyvtár, ahol már külön kölcsönző és olvasóterem és telefon állt rendelkezésükre. Két fiókkönyvtárat működtetett.

1958-tól „Önálló Községi Közművelődési Könyvtár” lett az intézmény és újabb fiókkönyvtárakat alakítottak ki, amelyek főként a fenn említett olvasókörök épületeiben működtek. Pl. Kossuth Kör, Rákóczi Kör, 48-as Kör, Petőfi Kör, Szigetkert. A kezdeti nehézségek, képzettség hiánya, pontatlan nyilvántartás az állomány újraleltározását tette szükségessé. Egyidejűleg megkezdődött a katalógusépítés.
1960-ban új könyvtárvezetőt neveztek ki Ferenczi Jánosné személyében
1961–ben áttértek a szabadpolcos kölcsönzésre.
1963-ban elkészült a raktári katalógus.
1965–ben felépült az új Művelődési Ház, amelyben az egyre gyarapodó állománnyal rendelkező Községi Könyvtár is helyet kapott. Itt már lehetőség volt külön választani a gyermek és felnőtt részleget. Kultúrált körülmények között kerülhetett sor a rendezvényekre, kiállításokra, író-olvasó találkozóra. Pl. Veres Péter is vendég volt ebben az évben.
1967-től egy 8 órás állással kiegészülve két fő látta el a könyvtári teendőket.
A katalógusok építése 1972-re naprakész lett, de a következő évek munkájára a hely-, és emberhiány nyomta rá a bélyegét.
1980-ra a dolgozók száma 5 főre emelkedett, beleértve a technikai dolgozót is.
1984-ben az intézmény Városi Jogú Nagyközségi Könyvtár lett, így körzeti feladatokat is ellátott az ide tartozó településeken. 
1984. decemberében a könyvtár állománya :
49.390 db. könyv
1.839 db. időszaki kiadvány
2.017 db. hanglemez
756 db. diafilm
Értékük: 5.155.602 Ft.

1989-ben Balmazújváros megkapta a városi címet , Városi Könyvtár lett.
1990. nagyon fontos évszám a könyvtár életében, mert az olvasók és a dolgozók régi vágya teljesült. Önálló épületet kapott a könyvtár. A volt MSZMP házat kapta meg, amit két hónapos kisebb átalakítások, költözés és berendezkedés után birtokba vehetett. A felső szintet a gyermek és zenei részleg, a földszintet a felnőtt és feldolgozó részleg kapta meg, összesen 738 m2-es alapterületen.
Ekkor már a 7 főfoglalkozású munkatárs létszáma kiegészül 1 technikai dolgozóval, amit a megnőtt alapterület és a könyvtári szolgáltatás bővítése indokolt.
A technikai fejlődés egy fénymásoló beszerzésével indult, amivel egy új szolgáltatás került bevezetésre. Ezután folyamatosan – de csak támogatással vagy pályázati pénzből – sikerült vásárolni egy –egy számítógépet, nyomtatót. 1995. december 31-én három számítógép volt a könyvtár birtokában. Megvásá¬rlásra került továbbá az SR-LIB könyvtári szoftver katalogizáló modulját, valamint sike¬rült egy megüresedett könyvtárosi állásra informatikust felvenni. Ezzel minden feltétel adott volt, hogy beindulhasson az állomány számítógépre vitele. Pályázatok sora következett, amin számítógépeket , bérelt vonalat nyert az intézmény.

A következő év nagy fellendülést hozott a könyvtár életében az informatika terén. Az NKA-tól egy teljesen felszerelt Pentium 200MMX számítógépet, a Soros Alapítványhoz benyújtott pályázattal 5 db Pentium 166MMX számítógépet és ingyenes Internet hozzáférési lehetőséget kapott. Így hálózatot lehetett kiépíteni, szerver gépnek kinevezve a legújabb, legmodernebb gépet A nyilvános Internet hozzáférés révén sok száz könyvtárba járó ismerkedhetett meg a Világhálóval. Ez hatalmas lehetőséget nyitott a könyvtár olvasói előtt , nőtt a könyvtár látogatóinak száma is, mivel csak itt volt nyilvános Internet hozzáférési lehetőség a városban.

A hálózat kialakításának köszönhetően az emeleten lévő gyermekkönyvtár is hozzá tudott kezdeni az itt lévő könyvek számítógépre viteléhez. A megyében az elsők közt sikerült számítógépre rögzíteni az állományt és 2000-ben megindulhatott a gépi kölcsönzés.
Nevezetes dátum a könyvtár életében, amikor is 2004-ben az ötvenedik évforduló alkalmával, felveszi a Lengyel Menyhért Városi Könyvtár nevet.
Az elmúlt 50 évben néhány statisztikai adat jelzi az olvasói létszám és az állomány alakulását:

Év                       Olvasók száma
1954952
1958729
19631951
19721816
19762270
19812831
19882169
19922500
20052016
  


A gépi kölcsönzést később kiegészítette a számítógépes állományba-vétel, leltározás, feltárás, opac létrehozása. A könyvtárközi kölcsönzést az ODR rendszerében bonyolítjuk. Folyamatos a honlap építése, fejlesztése, ami lehetővé teszi a kommunikációáramlást.
Tovább bővültek a könyvtár szolgáltatásai és kapcsolatrendszere. Ma már több szoftvert használhatnak az olvasók pl.: Arial (küldő-fogadó szoftver), vakok és gyengén látók részére képernyő olvasó szoftver…stb., valamint e-Magyarország Pont, EU pont, NAVA (Nemzeti Audiovizuális Archívum) Pont működik az intézményben. .
2005-től Többcélú Kistérségi Társulás tagja a könyvtár, melynek keretében Hortobágy község lakosságának is biztosítja a könyvtári ellátást.
Ma a könyvtár teljes állománya kb. 70000 dokumentum, közel 2000 beiratkozott olvasóval rendelkezik. Az informatikai rendszert 16 hálózatba kötött számítógép alkotja. Az intézményben 7 főállású szakalkalmazott és 3 részmunkaidős technikai dolgozó igyekszik a város lakóinak igényeit kiszolgálni.